Munkanélkülinek lenni nem jó, unatkozni sem, depressziós munkanélküli meg egyenesen elvész a tapláléklánc legalján. A mai világba hülyéskedsz? -Hiszen ma mindenki megél valamiből!- Szól egy hang, a franc tudja honnan... 

Ma más lesz ma motivált vagyok, reggelizek, majd eldöntöm, hogy teszek az egészségemért. Na jó a kávéhoz kell egy cigi, az erkélyen nyugiba. Majd ott átgondolom az életem. Ma nagyba vagyok, tegnap annyi motivációt kaptam egy csajtól, hogy ki Ő? Fogalmam sincs valami nagy guru, nyomja a hókusz pókuszt, de akkora hévvel, hogy rám ragad... Tehát minden konzekvenciát levonva pozitív vagyok, na jó még egy cigit el lehet szívni a kávéhoz, na jó még egy kávét meg lehet inni ehhez a cigihez...Szinte mellbe vágóan jó itt a levegő, persze csak én károsítom magam az erkélyen, valószínű mindenki más a körülöttem lévő lakásokba se fogyasztója ,se  magasztalója ennek a betegségekkel agyonpropagált kis füstölőnek. Jajj tudom szörnyű vagyok, elmúltam 30, se melóm, se egészségem, se gyerekem, pasim az van, meg kutyám, meg érettségim. Vért izzadva lett meg,a mai napig álmodom vele, vagy azzal, hogy elhagyom ezeken a napokon mindig szörnyen érzem magam. Az életem nagy részét permanens anyagi bizonytalanságban élem. Ezt csak úgy mondom, mellesleg a guru csaj szokta mondani biztos azért nem vonzom be a nagy lóvékat mert a pénzről nem pozítiv hanem negatív dolgok jutnak eszembe. -Hát legyen így!

Na jó, visszabújok az ágyba lefagytam kint, uhh fogat kéne mosni, nagyon büdös cigi szagom van. Ide fekszem kiskutyám, engedj ide. - Morgás. - Jól van na! Hallgatok egy kis meditációt ez észrevettem jó hatással van rám. Elfáradtam a nagy akarni akarásban, facebookot nem pörgetek unom az instát is. A you tube-on van ez aa...ááá meg is van regresszió. Érdekes kongások hullámok a fejben, elvisz valahova. Sötétség, ütemes lélegzetvétel, csak a hangra figyelek, Rezgés emelkedik, zuhanás..................Feketeség, Első érzékszervvel fogható üzenet, régi hypo szag keveredik a kakaóval. Kinyitom a szemem, de érdekes, üres folyosó nem tudom hova tartok. vagy mégis? Benyitok egy szobába, add Istenem, hogy legalább egy ismerős legyen aki elmagyarázza. Istenem? Mióta hiszek én Istenben? -Egy szúrós ismerős tekintettel találkozik a szemem, azt suttogja akinek nincs hite ne emlegesse! -Kimondtam? Zavartan nézek mosolygok, belepirulok érzem. A mosolyommal hamar oldom a feszültséget. Ez mindig beválik, tudtam.Már tudom honnan ismerem a tekintetet. Mindenki háttal nem értem amit a vékony kedves hangon inkább éneklő mint beszélő, ember mond. Rossz érzés szeretném hallani, és forduljanak már meg ezek az emberek. Most úgy érzem mint amikor felkapcsolják a villanyt, nagyon rossz, szakad a kép, kiszáradt a torkom, olyan mintha vki meg akarna vakítani, zúgás és mintha két száguldó vonat között állnék, ez a túlvilág? -Csend: A hangot hallom ami az előbb beszélt, azt mondja: Változtasd a szívedet nappá és mindenkire egyformán süss!